Hagyományos novemberi megemlékezések

Hagyományos novemberi megemlékezések

 

2017. november 17. „Nevük élni fog nemzedékről nemzedékre.” Múltidézés a Kárpát-medencében: szovjet katonai megtorlás, GULÁG és GUPVI táborok, áldozatok, emlékhelyek… témakörben nemzetközi emlékkonferenciára került sor Beregszászban az Európa-Magyar Házban. A rendezvényt dr. Zubánics László, a KMMI elnöke és dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark-bizottság elnöke nyitotta meg. A mécses-gyújtást követően v. h. Pocsai Vince református lelkész, Nagy László református lelkész közös imát mondott a mártírok lelki üdvéért. Majd Hajduk Márta rendező a "Kárpátaljai tragédia..." című dokumentumfilmet mutatta be.

A Gulág-Gupvi kutatók nemzetközi fórumának előadást tartott Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszemunkások emlékére létrehozott emlékbizottság tagja: A Pécsi Német Kör emlékútja a magyar rabok nyomában Kaukázus (Örményország), Euro-Ázsia (Kazahsztán, Üzbegisztán) országaiban; dr. Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára: „Adalékok a 4. Ukrán Front egységei által területszerzési szándékkal megszállt Csonka-Beregből, a szlovákiai Ung-vidék településeiről 1944–1945-ben Szolyvára és más gyűjtőlágerekbe elhurcoltak tragikus történetéhez, az áldozatok emlékének megörökítéséhez; Kovács Sándor: A szovjet terror kárpátaljai emléktérképéről; Korszun Alekszej történész („Erőszakos politikai represszió a kárpátaljai lakosok ellen a szovjetizálás befejező szakaszában 1947–1953 között. A levéltári dokumentumok, anyagok gyűjteményéről); Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója: Az otthon maradt nők sorsa az 1944-es őszi elhurcolás időszakában; Marcsák Gergely, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója: Tollas Tibor, a füveskerti költő, Kárpátalja tragédiájának szemtanúja; Csordás László, a Debreceni Egyetem abszolvált PhD-hallgatója: Emlékírás és emlékolvasás (Kárpátaljai magyar férfiak a sztálini lágerekben); Kosztyó Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem abszolvált PhD-hallgatója, az United States Holocaust Memorial Museum levéltári kutatója: A kolhozrendszer kiépülése a szovjet terror légkörében; Mádi Bianka, az UNE Magyar Kara történelem szakos hallgatója: Az internálás idején otthon-maradottak mindennapjai címmel.

A délutáni program keretében – a pécsi Német Kör tagjaival, a budapesti XVIII. kerületi Szemeretelepi református egyházközség és Csonka-Bereg képviselőivel közösen emlékeztünk, koszorúztunk a sztálini megtorlás beregszászi emlékművénél.



  1. november 18. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások Emlékéve záró-programjaiba illeszkedve a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfi lakosság 1944 őszi „malenykij robotra” történt elhurcolásáról való méltó megemlékezésként a Szolyvai Emlékparkbizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német társadalmi szervezetekkel közösen ökumenikus istentisztelettel egybekötött koszorúzást tartott a Szolyvai Emlékparkban. A megemlékezés keretében sor került – a Gulág Emlékbizottság által támogatott – az anyaországi Csonka-Bereg 23 településének 1768, valamint a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből elhurcolt 199 áldozat nevét megörökítő 22 emléktábla felavatására, felszentelésére. Ezeket az embereket a 4. Ukrán Front katonai tanácsa 0036. sz. rendelete alapján hurcoltak el 1944 őszén Szolyvára. Ugyanitt a történelmi egyházak lelkipásztorai felszentelték a sztálini terror áldozataivá vált magyar parlamenti képviselők, felsőházi tagok emlékjelét is.

A hagyományos megemlékezés és koszorúzás a szolyvai honfoglalási harcos emlékművénél (Szolyva paszikai bejáratánál) vette kezdetét, ahol a megjelenteket dr. Zubánics László történész köszöntötte. A központi emlékparkban a Mártírok Kápolnája lélekharangjának megszólaltatása után dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke mondott megnyitó beszédet. Az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után – Fuchs Andrea ukrán és magyar nyelvű moderálásában – megemlékező beszédet tartott Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki többek között kifejtette: azért, hogy a Gulágot megjárt magyarok története ne maradjon befejezetlen, a magyar kormány 2015-ben útjára indította a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, amelynek a programjaiba 250 Kárpát-medencei település kapcsolódott be. A politikus kiemelte: 73 három évvel ezelőtt ezen a napon olyan emberek váltak egy pusztító rendszer áldozataivá, akiknek nem volt más bűnük, mint a nemzeti hovatartozásuk. “A legkevesebb, amivel emléküknek tartozunk, hogy kimondjuk: nem tűrjük el, hogy ma Európában bárkit nemzetiségi hovatartozása, magyarsága miatt megbélyegezzenek. Kimondjuk azt, hogy nem engedünk a magyar közösségeket megillető jogokból semmilyen visszalépést, legyen az emberi, politikai, nyelvhasználati vagy éppen oktatási jog” – hangsúlyozta. Megjegyezte: ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyar és a Kárpát-medencei magyar közösség mindig számíthat az anyaországra, a magyar kormányra. Ugyancsak emlékbeszédet tartott Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja Megyei Tanács első elnökhelyettese, Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója. Mások mellett Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő köszönetét fejezte ki azért, hogy a Szolyvai Emlékpark Bizottság az emléknapon felavatott 22 emléktáblán örökítette meg a magyarországi Csonka-Bereg 23 településéről és a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből elhurcolt 1768, illetve 199 áldozat nevét. Ezáltal a beregi és az Ung-vidéki települések lakói is emlékezni tudnak arra, hogy sorsuk egybeforrt kárpátaljai testvéreikével – mutatott rá egyebek mellett. Ugyancsak emlékbeszédet tartott Legény Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője, Lakatos Denissza, a Nagykapos környékéről elhurcolt hozzátartozók nevében mondott köszönetet. A felszólalók sorát Zubánics László, az UMDSZ elnöke és Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára zárta. Közben lágerversek, dalok hangzanak el a tiszabökényi Tiszacsillag Leány és Asszonykórus, a Vásárosnaményi Férfikórus előadásában.

Végezetül az ökumenikus gyászszertartásra került sor a római katolikus, a görögkatolikus és a református egyház képviselőinek részvételével. Közreműködésükkel megtörtént a Csonka-Bereg és az Ung-vidék áldozatainak nevét megörökítő 22 emléktábla, az elhurcolt és kivégzett magyar országgyűlési képviselők, felsőházi tagok emlékjelének felavatása, felszentelése. A szózat eléneklése után a rendezvény koszorúzással fejeződött be.