EMLÉKMŰVET A SZTÁLINIZMUS MAGYAR ÁLDOZATAINAK!

A helyi magyarságot ért szörnyű igazságtalanság ellen akkoriban senki nem emelte fel szavát. Ma már szerencsére más időket élünk, annak tudatában is, hogy a GUPVI-GULÁG lágerekben elhunytak halálukban is az életet, az élőket szolgálják. Nekik is köszönhetjük, hogy ma egy igazságosabb, szabadabb világban élhetünk. A rendszerváltás tette lehetővé, hogy megemlékezhetünk a két világháború és a szovjet megszállás áldozatairól, hogy Szolyván – a kárpátaljai magyarság összefogásával és a magyar és német kormányzat támogatásával – létrehozhattuk a Kárpát-medencének e tragikus eseményekre emlékeztető talán legnagyobb emlékhelyét, amely mostanra a térség magyarságának zarándokhelyévé vált, örök mementójaként egy letűnt kor sötét diktatúrája ártatlan áldozatainak.
Az emlékpark-építés kezdeményezése 27 évvel ezelőtt indult, azóta terjedelmes története, irodalma van. A helyi magyarság életében mérföldkőnek számító eseményként könyvelhető el 1989. november 18-ai nap, amikor Beregszászban történelmi jelentőségű konferenciára került sor a malenkij robotra elhurcoltak emlékére. (Az emlékkonferencia szervezőbizottsága: Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Dupka György, felelős titkár, Móricz Kálmán, Szöllősi Tibor, Dalmay Árpád, Kovács Imre Zoltán, Váradi-Sternberg János, Szabó Béla, Molnár Gábor).
Az emlékkonferencián elfogadott határozat indította el a gyűjtést az egykori szolyvai láger helyén létesítendő emlékpark finanszírozására. A Szolyvai Városi Tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte az egykori szolyvai lágertemető helyén létesítendő emlékpark felépítését egy közel egy hektáros területen. A tervező és kivitelező munkálatok koordinálását a KMKSZ részéről Tóth Mihály alelnök, Dupka György felelős titkár, Kiszely Tihamér elnökségi tag, a területi rehabilitációs bizottság részéről pedig Molnár Bertalan, a Területi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettese, a rehabilitáltak jogai visszaállításával foglalkozó munkabizottság elnöke látta el.
Az alapkőletételre 1990. november 24-én került sor Szolyván. A Szolyvai Emlékpark beépítési tervének elkészítésére 1991-ben Asztalos Éva ungvári építészt kérték fel, majd, miután még abban az évben elkészült a szükséges dokumentációs anyag, beindult maga az építkezés is.
Az 1992 áprilisában bejegyzett Kárpátalja Alapítvány Tóth Mihály vezetésével megtartotta első ülését. Ezen elvi döntés született, miszerint az alapítvány felvállalja a Szolyvai Emlékpark építésének ügyét.
1993-ban a Polenai Üdülőépítési Vállalat (igazgatója Petro Hutnik) a Kárpátalja Alapítvány megbízása alapján megkezdte a területrendezést, fontossági sorrendben hozzálátott az építészeti munkálatok végrehajtásához. Az Emlékpark építésének költségeit magánszemélyek adakozásából, vállalatok hozzájárulásaiból (jelentősebbek: Péterfalvi Határőr Kolhoz, Beregszászi Ruhagyár, Nagybaktai Kísérleti Állomás, Gáti Állami Tenyészüzem stb.), valamint az Illyés Gyula Közalapítvány támogatásából biztosították.

A SZOLYVAI EMLÉKPARKBIZOTTSÁG

1994. július 9-én Molnár Bertalan, a megyei tanács első elnökhelyettesének dolgozószobájában került sor a Szolyvai Emlékparkbizottság megalakulására. Az alapítók: Tóth Mihály parlamenti képviselő, Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke, Dupka György, a megyei tanács rehabilitációs munkabizottságának tagja, a MÉKK elnöke, Horváth Sándor, a Kárpátaljai Alapítvány ügyvezetője, Molnár Bertalan, a Területi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettese, a rehabilitáltak jogai visszaállításával foglalkozó munkabizottság elnöke.
1994. november 27-én került sor a park, illetve a népnyelv által Siratófalnak elnevezett objektum felavatására. Ez utóbbi a park szerkezetének központi eleme, az emlékgyűlések színhelye – egy sajátos fórum. A fórum körszelet alakú, pontosabban több körszeletből áll, amelyek a pokol körtereit jelképezik. A hat kör lépcsőzetet alkot. A felső kör nyílt teret, emelvényt képez. A siratófal mögötti domboldalban lévő temetkezési hely maradvány területét bokrok és fák borítják. A park területéhez tartozik az I. világháborús katonatemető és emlékoszlop.
A park avatásának alkalmából, az elvégzett munka elismeréseként Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke az Emlékparkbizottságot a Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmével tüntette ki.
1995-ben az emlékparkban a munkálatok tovább folytatódtak, részben az Illyés Közalapítvány, részben a Németországi Hadisírgondozó Alapítvány támogatásával. Heveli Antal atya, Szolyva város római katolikus plébánosának kezdeményezésére és védnöksége alatt, az Emlékpark feletti dombon elkészült a sztálini önkény áldozatainak emléket állító obeliszk is, így új emlékműrésszel gyarapodott az emlékpark-komplexum, ennek felszentelésére 1995. november 19-én került sor.
2004. november 20-án az elhurcolás 60. évfordulójának szentelt gyászszertartás keretében felavatták 126 magyarlakta település emléktábláit. Ezeken, a siratófalon elhelyezett a gránitkőtáblákon több mint 5500 mártír neve olvasható.
Sokéves, következetes, célirányos, jelentős eredményeket felmutató munkája elismeréseként a Szolyvai Emlékparkbizottság Kisebbségi díjban részesült.
A Szolyvai Emlékparkbizottság 1993-től 2007 végéig jogi személyiséggel nem rendelkező civil szervezetként tevékenykedett. 2008. január 23-án került bejegyzésre a Szolyvai Emlékpark-bizottság Kárpátaljai Jótékonysági Szervezet.
A jogi személyiséggel rendelkező Szolyvai Emlékpark Bizottság alapítói, tagjai: Tóth Mihály (elnök), Dupka György (felelős titkár), Argyelán György, Vass István, Iván Kerecsán, Reöthy János (Szolyva), Gajdos István, Zubánics László, Kincs Gábor, Revák István (Beregszász), Kizman Zoltán (Munkács), Kőszeghy Elemér, Alekszej Korszun, Horváth Sándor, Lazur Jaroszlav (Ungvár) és azóta elhunyt Árpa Péter (Ungvár), Pirigyi Béla (Beregszász), Vass Tibor (Kijev).

 

2008–2009 között a Szülőföld Alap támogatásának köszönhetően a Bizottság felépítette a haranglábként is funkcionáló Mártírok Kápolnáját, illetve kialakított egy vizesblokkot a park területén. A Mártírok Kápolnájában egy, a „malenkij robot” fontosabb dokumentumokból álló emlékkiállítás került elhelyezésére. A bizottság elvégezte a park területének privatizálását: a földterület és a rajta található ingatlanok tulajdonjoga a Szolyvai Római Katolikus Egyházközségre lett bejegyezve, míg a fejlesztési és állagfenntartói feladatokat a továbbiakban is a - Szolyvai Emlékparkbizottság látja el.
2010-ben a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. támogatásának és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ közreműködésének köszönhetően turisztikai irányadó és útjelző táblák felállítására került sor a Szolyvai Emlékparkhoz vezető utakon. Azóta az útjelző-információs táblák jelentősen megkönnyítik a látogatók gyors tájékozódását a Szolyvai Emlékparkhoz vezető Csap-Kijev főúton, illetve Szolyva városán belül. A bizottság háromnyelvű (ukrán, német, magyar) információs táblát helyezett el a park főbejáratánál, illetve ugyancsak háromnyelvű színes tájékoztató brosúrákat és képeslapokat adott ki a Szolyvai Emlékparkról.
2010-től, a Bethlen Gábor Alap, a Szolyvai Emlékparkot a Nemzeti Jelentőségű Intézmények közzé sorolta.
Minden év novemberének, az Erzsébet naphoz legközelebb eső szombatján, az Emlékparkbizottság rendezésében a kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek, történelmi egyházak koszorúzással egybekötött megemlékezést, gyászszertartást tartanak.
Az Emlékparkbizottság folyamatosan gondoskodik a park állagának megőrzéséről, rendben tartásáról. Kezdeményezte, hogy a park területén lévő objektumok a megyei műemlékvédelmi hatóság védnöksége alá kerüljenek. Folyamatosan szorgalmazza a túlélők erkölcsi és anyagi rehabilitációjának kérdését, valamint e tragikus események megtörténtének hivatalos elismerését az ukrán állam részéről. Támogatja az elhurcolásokkal kapcsolatos levéltári és más, a témával kapcsolatos kutatásokat, valamint e munkák eredményeinek publikálását. Ebben a tárgykörben több mint 30 önálló kiadvány és számos tanulmány jelent meg. Évente kerül sor konferenciákra, ahol e kutatások eredményei és a hozzájuk kapcsolódó publikációk bemutatásra kerülnek. A testület kutatói előadásokat tartanak Kárpát-medence különböző magyarlakta városaiban, bekapcsolódtak a tudományos műhelyek tényfeltáró munkáiba. Kezdeményezték a Kárpát-medencei áldozatok listájának összeállítását régiónként (Magyarország, Felvidék, Erdély, Délvidék) az elhurcolt magyar és német polgárok neveinek emlékhelyeken való megörökítéséhez. A kutatások során ismertté vált áldozatok névsorát tartalmazó emlékkönyv a Mártírok Kápolnájában kerül elhelyezésre, illetve újabb, mintegy három ezer mártír neve felkerül a park gránittábláira.
A Szolyvai Emlékpark ma Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb emlékparkja, a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelye, a megnyugvás és kiengesztelés emlékeztető helyszíne. Az utóbbi időben egyre többen keresik fel Magyarországról, de elzarándokolnak ide a kelet-szlovákiai Kassa és Nagykapos térségéből, a romániai Szatmár megyéhez tartozó Halmiból, valamint nyugati országokból is.

SZOLYVAI EMLÉKPARK 

A II. világháború végén, 1944. novembe-rében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror ártatlan áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékpark építése 1990-ben kezdődött. Hivatalos felavatására 1994 novemberében került sor. Azóta a Kárpát-medencei magyarság egyik központi kegyeleti helye – zarándokhely.

Az I. világháborús katonatemetőt is magába foglaló park emlékfalán, az emlékjeleken mintegy 380 településünk 80 emléktábláján közel 10 000 személy, főleg internált civil áldozat, elesett honvéd, munkaszolgálatos, zömében  magyar, német, valamint ruszin, zsidó  személy neve olvasható, akiknek többségét a magyarlakta településekről hurcoltak el és a sztálini lágerekbe, illetve a fronton, fogságban odahaltak.

2007-ben Magyarország kormánya a Szolyvai Emlékpark Bizottság munkáját Kisebbségekért díjjal ismerte el.

2008-ban került felavatásra a Mártírok Kápolnája.

2012-ben a Szolyvai Emlékparkot Magyar Nemzeti Intézményé nyilvánították.

2016-ban az Emlékpark felújítására, emlékhely-bővítésére került sor.

Minden év novemberében, az elhurcolások évfordulóján a Szolyvai Emlékpark Bizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német civil szervezetekkel együtt ökumenikus istentisztelettel egybekötött megemlékezést tart.

 

bgagu